A nyári időszakban a mezőgazdaságban megnövekedik a munkaerőigény, amit a jogkövető és a költségekre figyelő munkáltatók alkalmi munkavállalók alkalmazásával elégítenek ki.

Ez a foglalkoztatás forma minimális közteher fizetésével jár (mezőgazdasági idénymunka után fizetendő közteher 500.-Ft / fő / naptári nap), minimális adminisztrációval (bejelentés – szerződés), de ezt a minimális adminisztrációt nagyon precízen kell elvégezni, különben az olcsó foglalkoztatási forma nagyon drágává válik.

Fontos tudni, hogy mezőgazdasági IDÉNYMUNKA esetén lehet alkalmazni ezt a foglalkoztatási formát, tehát az állandó, egész évben elvégzendő munkákra nem. Például az állattenyésztésben az állatok ellátásában az egész évben elvégzendő munkákra nem lehet alkalmazni, de nyári legeltetésre minden további nélkül.

A mezőgazdasági idénymunka legjellemzőbb területe a betakarítási munka.

Jogviszony hossza: Ilyen jogviszony ugyanazon munkáltató és munkavállaló között évente legfeljebb 120 napra jöhet létre. Téves információként terjed az, hogy a magánszemély egy évben összesen dolgozhat 120 napot mezőgazdasági idénymunkásként, de a jogszabály kifejezetten meghatározza azt, hogy egy adott munkáltatónál dolgozhat ugyanaz a személy 120 napot évente.

Fizetendő munkabér: A törvényben minimum összegeket határoztak meg. Szakképzetlen mezőgazdasági idény munkás esetében ez a minimálbér 85%-a (623.-Ft/óra), szakképzett esetében a garantált bérminimum 87%-a (806.-Ft/óra). Természetesen ennél magasabb munkabért is lehet fizetni. A törvény nem veszi ki a bérpótlékra jogosultak közül az alkalmi munkavállalókat, ezért az általános szabályok szerint illetik meg őket az MT szerinti pótlékok.

Adózás: amennyiben a munkavállaló naponta nem keres többet, mint a napi minimálbér, nem kell fizetnie SZJA-t. Ha többet keres, a munkáltató akkor sem vonhat le SZJA előleget a munkabérből, ha a munkavállaló ezt kéri.

Szabadság: a szabadságot az általános szabályok alapján kell megállapítani, mivel a törvény nem veszi ki a szabadságra jogosultak közül az alkalmi munkásokat, vagyis az alapszabadságot és az életkor szerinti szabadságot a jogviszony napjainak számával kell arányosítani. Értelemszerűen ha egy jogviszony rövid ideig tart, nem jár szabadság. Például ha 5-6 naponta új jogviszony jön létre, akkor nem jár fizetett szabadság a unkavállalónak, míg ha 120 napra egybefüggő jogviszony, akkor jár.

Bejelentés: Az alkalmi munkavállalói jogviszony annak bejelentésével jön létre. Utólagos bejelentésre nincs lehetőség. Tehát, míg egy hagyományos munkaviszony esetében szervezési problémák miatt nem kerül bejelentésre egy munkavállaló, de a munkáltató ezt később pótolja, akkor kisebb összegű mulasztási bírásággal megússza a problémát, de ha alkalmi munkavállaló bejelentése marad el, akkor azt később már nem lehet pótolni, a NAV rendszere nem is fogadja az utólagos bejelentéseket.

A jogviszonyt a munkavégzés megkezdése előtt kell bejelenteni, de az incs meghatározva, hogy mennyi idővel korábban.

Bejelentés törlése: Ha egy bejelentett munkavállaló végül nem veszi fel a munkát, praktikus törölni a bejelentését (a Közterhek résznél részletezett okokból). A bejelentés törtélésére kétféle határidő áll rendelkezésre. Ha a bejelentés a munkavégzés napján történt, akkor a bejelentés megtételét követő 2 órán belül lehet törölni a jogviszonyt.

Ha a bejelentés megelőző napok valamelyikén történt, akkor a munkavégzés napján reggel 8 óráig lehet törölni.

Jogosan merül fel a kérdés, ha reggel 8-kor bejelentünk aznapi munkavégzésre egy alkalmi munkavállalót, aki délután 2 órakor kezdené el  a munkát, azt hogyan tudnánk törölni a rendszerből, hiszen a bejelentést követő 2 órán jóval túl fog kiderülni, hogy megjelenik-e? Sehogyan sem. Ezért fontos a folyamatos,ütemezett adminisztráció. Ugyanez a probléma merül fel egyébként a megelőző napokon, előre történt bejelentésekkel kapcsolatban, hiszen azokban a esetekben a munkavégzés napján reggel 8-ig lehet törölni a NAV rendszeréből.

Közterhek fizetése: A mezőgazdasági idénymunkások után minden bejelentett napra 500.-Ft közteher fizetendő. Ezt az összeget akkor is meg kell fizetni, ha a munkavállaló végül nem is végzett munkát.

Ez a rövid összefoglaló nem tartalmaz minden előírást, mert csak a legfontosabb előírásokra hívja fel a figyelmet, azért, hogy a közszájon forgó tévedéseket orvosolja.

 

Tatabánya, 2017. július 14.

Suta Sándor